Előzetesen annyit: Flaisz Endre tanár úrnak igaza volt.

Vasárnap délben egy nagyon érdekes, látványos, eseményközeli dokumentumfilm került adásba az M5 csatornán. Az utolsó Romanovok elpusztításáról szólt. II. Miklós cár és családja brutális, állatias likvidálását próbálták bemutatni. Ez a család semmivel sem volt rosszabb, mint a megelőző cárok. Sőt, lehet hogy jobbak voltak. Mégis, az összes előttük lévő cárt boldog békességben helyezték a koporsóba.

Hogy történhetett az a mérhetetlen gonoszság ahogy a bolsevikok kiírtották őket a legkisebbtől a legnagyobbig?

Én úgy látom, hogy egy óriási tévedése volt ennek a családnak. Befogadták Raszputyint. Teljesen a befolyása alá kerültek. Ez az antikrisztus mindent megtehetett a hatalomban, a családban, háborús döntésekben. Egy olyan sötét szellemet hozott a cári családra, ami egyre rosszabb körülmények közé kényszerítette őket. És a végén, számomra úgy tűnik, az összes előttük lévő cár bűneinek ítéletét kapták... De az a folyamat is nagyon érdekes, ahogy sodródtak a fogságban: először enyhe őrizet, aztán egyre szigorúbb, végül rájuk zárult a kivégzés. Közben sokszor karnyújtásnyira volt a segítség. Például angol hadihajók formájában. Megdöbbentő, rettentő, racionális magyarázata nincs is. 

Vigyázni kell arra hogy kit fogadunk be és kivel  barátkozunk. Amint ez Flaisz Endre tanár úr nagyszerű prédikációjában is szerepelt. Hogy melyik júdeai király példáján mutatta be? Akit érdekel, vegye a fáradtságot és keresse meg a Királyok második könyvében. (Tanár úr fényképét nem akarom ide betenni, nem keverem ilyen rossz társaságba)