"Aranyom, ezüstöm nincsen nekem, de amim van neked adom: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj!"
Nem is annyira burkoltan Péter itt szembeállítja a szociális és a tényleges evangéliumot. Az arany és ezüst, földi értékek átadása felett helyezkedik el a tényleges evangélium, melynek alapja az isteni beavatkozás. Össze sem lehet hasonlítani a kettőt: az egyik földi a másik mennyei.
Sok felekezetben az evangélium követésénél a jótékony cselekedetekre helyezik a hangsúlyt, és láthatóan kényelmetlenül érinti őket, ha felhívják figyelmet, hogy az evangélium hirdetésének ennél többnek kell lennie. Én úgy látom, tisztelet a kivételnek, hogy sokan az evangélium botrányát nem merik bevállalni. Igen azt, hogy az evangélium hirdetése valójában szellemi konfliktus. A láthatatlan, de nagyon is valóságos Sátán királyságának megtámadása Isten Szellemének láthatatlan de nagyon is valóságos erejével. És nem lehet kiszámítani a dolog kimenetelét! Az evangelizáció kemény műfaj, mert ha Isten erejével történik, nagyon hamar megjelennek az ellenség reakciói is.
Megmondom őszintén én azt szeretem, hogy amikor az evangéliumot hirdetem (ezt tágan kell értelmezni: egy baráti beszélgetésben Jézus Krisztus megvallása is evangélium hirdetés.vagy tanácsot adok valakinek) akkor Isten ereje, bölcsessége, kegyelme stb megjelenik. Tehát valamilyen isteni jelenlétnek az "erőtere" alakul ki. Tudom, hallani olyan történeteket, hogy a prédikátor fáradt volt, nem érzett semmi pozitívat, prédikálására mégis megtértek az emberek. Szerintem ez a kivétel. Mert mi másért van az megírva, hogy aki mást felüdít, maga is üdül? Vagy épülvén egymás hite által? És azt is érdemes figyelembe venni, hogy Jézus mindig tudta, hogy erő származott ki belőle. Ez csak úgy lehetett, hogy Ő is állandóan erőtérben mozgott. Aminek epicentruma Ő maga volt.
Tehát evangélium hirdetésekor valamiképpen neked is érezned kell az erőteret. Mondom lehet ez: öröm erőtere, bölcsesség erőtere, hit erőtere, vagy éppen a természetfölötti békesség erőtere.. Sokféle. Lényeg, hogy a Szent Szellem ajándékai és gyümölcsei valóságosan megjelenjenek. Nem egy egzaltált, felfokozott idegállapotról beszélek, az pszichiáterre tartozik, hanem egy szellemedben való állandó kutatás, iránykeresés, várakozás, hogy igen most lép be a 4. dimenzióból Isten ereje. Addig várok, nyugodt vagyok és bízom. Persze ki lehet azt fejleszteni, hogy pár mondat után először te lépsz be ebbe az erőtérbe ami (Aki) később már uralja az egész pályát. Smith Wigglesworthtől kérdezték, hogy mit csinál akkor, amikor nem indítja őt a Szellem, "hát akkor én indítom a Szellemet". Ez egy nagyon vagány, majdnem istenkáromló mondat, ha nem tudjuk hogy Smith W. milyen óriási sikereket ért el az evangélium hirdetésekor Krisztus Szellemének támogatásával. És ha ez az erőtér létrejött, nincs más dolgod, mint együtt menni, együtt utazni a Szellemmel.
Elmondok egy velem megesett történetet: még nagyon fiatal, pár hónapos megtérőként egy ateista barátommal vége-hossza nincs, fárasztó vitát folytattunk arról, hogy a Teremtés tényleg 6 napon át történt-e, és de akkor az emberek, állatok, evolúció stb. Egyszerre csak óriási szeretet ébredt bennem a haver felé. Még beszélt egy pár mondatot, majd teljesen váratlanul felállt a székről és azt mondta: Imi, én nagyon szeretlek téged! és megöleltük egymást. Na ez Isten jelenléte. Rögtön tudtam, hogy ez Istentől van, mert Ő a szeretet (és nem a vita:)) És nem is én mondtam ki, hanem a barátom, mert megérezte a mindkettőnket betöltő legmagasabb szintű szeretetet.
Ami pedig még a szociális evangéliumot illeti: fontos és hasznos, de a prioritásokat és arányokat figyelembe véve a valóságos szellemi erő evangéliumának hirdetése összehasonlíthatatlanul fontosabb. Hogy Jézus szavaival éljek: ezt kellene cselekedni és amazokat sem elhagyni. Tehát az erőevangéliumnak prioritása van, és a másikat se hagyjuk el.
Ebből az írásból átjön az isteni erőtér?
Ezt ítéljétek meg Ti, kedves olvasók! :))
u.i.: Hogy mi köze a tényleges és a szociális evangéliumnak az utolsó időkhöz? Nagyon sok. A kereszténység jelenleg egy vízválasztón megy keresztül, ahol a Szellem erejét fel nem vállaló csoportok pótcselekvésként megragadják a szociális evangélium üzenetét. Csak nehogy majd üldözni kezdjék hitvalló testvéreiket!